Alapítványunk 1992-ben elfogadott Alapító Okirata szerinti célja a hátrányos helyzetű kerecsendi fiatalok tanulmányainak támogatása, a továbbtanulási esélyek növelése a helyi oktatás feltételeinek fejlesztésével.  Célként határoztuk meg az iskolarendszerben való bennmaradás elérését, az iskolai lemorzsolódás csökkentését, képesség-kibontakoztató tevékenységek szervezését.  Alapítványunk segítette az önként vállalt iskolai és iskolán kívüli feladatok sikeres teljesítését, továbbá hasznos, sokoldalú szabadidős tevékenységeket szerveztünk a hatókörünkbe tartozó gyermekek számára. Ezek mellett jótékonysági és bevételnövelő programokat is szerveztünk. Ennek eredményeként az alapítói 60 e Ft törzstőke 1 millió Ft fölé is emelkedett. Olyan ösztöndíj-rendszert alakítottunk ki, amely az általános iskola 7. osztályától a felsőfokú tanulmányok befejezéséig segíti a fiatalokat. Az ösztöndíj programot szabadidős, közösségi tevékenységek és egyéb rendezvények szervezésével támogattuk. Alapítványunk szoros kapcsolatot alakított ki a Kerecsendi Önkormányzat által 2006-ban létrehozott és működtetett Kerecsendi Sólymok Tanodával. A kuratórium tagjai tevékeny részt vállaltak a Tanoda működtetésében, a fiatalokkal való foglalkozásban. A Tanoda további működtetését a forráshiányos, önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzat 2013-tól nem tudja finanszírozni, így az külső források híján megszűnhet. Eddigi tevékenységünk céljai teljes mértékben összhangban vannak a jelen pályázati kiírásban megfogalmazott célokkal.  A pályázat lehetőséget teremt arra, hogy tevékenységünket tovább fejlesszük, és az eddigi tapasztalatokat felhasználva a pályázati felhívásnak megfelelő tanodai programot valósítsunk meg Kerecsenden. A projekt közvetlen megvalósítói mindnyájan többéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás, illetve oktatásuk területén (projektvezető 22 év, szakmai vezető 32 év, esélyegyenlőségi felelős 6 év, pénzügyi vezető 3 év)

Kerecsend foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű település. 2375 lakosának mintegy 40 %-a tartozik a roma kisebbséghez. Az iskolában és az óvodában a roma gyermekek aránya meghaladja a 90 %-ot. Aktív korúak ellátásban részesül 260 fő, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma több, mint 500. A rossz szociális háttér, a szülőknek a roma családok többségében jellemző alacsony iskolázottsága miatt a gyerekek olyan hátrányokkal indulnak tanulmányaik megkezdésekor, amelyeket az iskolarendszer önmagában nem képes kompenzálni. Ezért van szükség olyan szervezetekre, intézményekre, amelyek a kötött iskolai kereteket túllépve az egyéni képességek, adottságok lehető legnagyobb mértékű figyelembe vételével, a szülői házzal és az iskolával szoros együttműködésben úgy tudnak foglalkozni a gyermekekkel, hogy a tanulmányi megsegítésen túl kiemelt figyelmet fordítanak a személyiség fejlődésre és a szociális hátrányok csökkentésére is. Alapítványunk 1992 óta 400 általános, közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató tanulónak nyújtott ösztöndíj támogatást és kísérte őket végig tanulmányaik során segítséget nyújtva a továbbtanulásban és abban is, hogy közösségi programok keretében fejlődjenek szociális kompetenciáik. A projektvezető és a szakmai vezető részt vett az Önkormányzat által létesített tanoda létrehozásában és annak munkájában is. Megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk, tehát ahhoz, hogy a projektünkben célul tűzött indikátorokat teljesítsük. Terveink szerint a projektben 30 tanodás vesz részt, a lemorzsolódó diákok száma max. 4 fő, az egyéni fejlesztési tervet sikeresen megvalósítók száma 21 fő, érettségi adó és minőségi szakképzésében továbbtanuló tanodások száma min. 6 fő, a 26 tanodai programon 430 fő vesz részt, az együttműködésbe 8 partnert vonunk be.

Kerecsend foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű település, ahol a lakosság több, mint 40 %-a roma származású. Az iskolában és az óvodában a gyermekek több mint 90 %-a tartozik a roma kisebbséghez. E körülmények figyelembe vételével projektünk elsődleges célcsoportjai az 5-12. osztályos kerecsendi lakóhelyű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek. További célcsoportja projektünknek a felsőfokú tanulmányokat folytató kerecsendi roma és nem roma fiatalok is, akik nem csak mint segítséget igénylők, hanem mint a fiatalabbak mentorai is bekapcsolódnak a projektbe.

A projekt célcsoportjait a 2006 óta működő kerecsendi tanoda tapasztalatai, a Kerecsendi Roma Nemzetiségi Önkormányzat véleménye és előzetes igényfelmérés alapján határoztuk meg. A célcsoportba tartozó fiatalokkal fórumot tartottunk, ahol megfogalmazták elvárásaikat tervezett projektünkkel kapcsolatban.

Tanodánk tervezett létszáma 30 fő, akik közül az előzetes igényfelmérés alapján a roma gyermekek aránya meghaladja az 50 %-ot, a hátrányos helyzetű tanulóké a 70 %-ot, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóké a 49 %-ot. Az Arany János Programban jelenleg résztvevő gyermekek közül 2 főt vonunk be a projektbe, ugyanakkor számítunk azoknak a fiataloknak a mentori segítségére is, akik a tehetséggondozó programot korábban már befejezték. 

A célcsoport szükségletei a tanulmányi, a közösségi és a lelki megsegítés, ezeket a programok és tevékenységek tervezése során maximálisan figyelembe vettük. A projekt tervezésébe a célcsoportba tartozókat bevontuk, körükben előzetes igényfelmérést végeztünk.

A projekt megvalósítása során a tanulmányi segítségnyújtás mellett kiemelt fontosságú feladat a közösségi élet színterének megteremtése, valamint a lelki segítségnyújtás.

Fontos számunkra, hogy a lehető legtöbb műveltségi területen segítséget kapjanak a gyermekek. Ennek érdekében megfelelő végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező három fő humán, reál és idegen nyelv szakos pedagógus alkalmazását tervezzük, akik munkájukat a tanulók egyéni órarendje alapján végzik. Egy fő roma asszisztenst is alkalmazni kívánunk, tekintettel a Tanodába járó gyerekek összetételére. A pedagógiai és a közösségi munka mellett az asszisztens a technikai feladatok ellátásában is közreműködne. A gyermekek bemeneti és kimeneti méréseinek elvégzésére szakértőt bízunk meg, így a gyermekek képesességeinek megfelelő szinten történhet a felkészítés, tekintettel arra, hogy a gyermekek különböző korcsoportból kerülnek ki. A pedagógiai munkát az informatikai háttér megerősítése, valamint a szakkönyvek és oktató CD-k is segítenék. A szaktantárgyakon túl egyéb ismeretek megszerzésében is segítséget kívánunk nyújtani, így megbízási jogviszonyban kívánjuk foglalkoztatni a helytörténet, a helyi közéleti ismeretek, a cigány népismeret, a vizuális és a zenei kultúra, a könyvtárhasználat és az életmóddal összefüggő kérdések szakértőit. Az informatikai asszisztens a tanulók mindennapi felkészülését segíti, továbbá feladata az informatikai eszközök folyamatos működésének fenntartása, valamint a projekt fotódokumentációjának elkészítése. A projekt megvalósítása során a közösségi élet megteremtése, a jó légkör kialakítása szintén fontos feladatunk. Ennek érdekében a közösségi és szabadidős tevékenységekhez, a mindennapokban is használható kis értékű tárgyi eszközök beszerzését tervezzük. Ezzel fejlesztjük a gyermekek különböző kompetenciáit. A projektben hat alkalommal szeretnénk kirándulást megvalósítani. A bogácsi tábort három napra ütemezzük. Kirándulást Budapestre és Debrecenbe, gyalogtúrát három alkalommal a környék természeti értékeinek megismerésére (6-15 km távon) tervezünk. A projekt során nagy hangsúlyt helyezünk a gyermekek lelki megsegí tésére.  Pszichológust kívánunk foglalkoztatni, aki az egyéni foglalkozásokon túl csoportos tréningeket is tart. A beszélgető körökön a mindennapokban is jelentkező problémákat próbáljuk megoldani, de lehetőséget adunk az egyéni beszélgetésekre is.  Célunk, hogy a gyermekek kiegyensúlyozottan tudjanak teljesíteni az iskolában, társas kapcsolataik bővüljenek, együttműködési képességük fejlődjön.

A projekt során a szülőkkel való kapcsolattartást is fontos feladatunknak tarjuk. Ennek érdekében húsz alkalommal szeretnénk szülői klubfoglalkozást tartani. Együttműködést kívánunk megvalósítani különböző Tanodákkal. Ennek keretében négy tanodai konferenciát, illetve műhelymunkát tervezünk. Célunk, hogy a szakmai fejlődésen és tapasztalatcserén túl lehetőséget teremtsünk a gyermekek számára is, hogy megismerkedjenek más tanodás gyermekekkel. A helyi önkormányzattal, a nemzetiségi önkormányzatokkal (roma és német), a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Védőnői Szolgálattal, valamint a civil szervezetekkel is együtt kívánunk működni. Ezek kapcsán jobban megismerhetjük a gyermekek szociális hátterét, egészségi állapotát, a közösségben betöltött helyzetét. Ezen ismeretek birtokában az egyéni fejlesztés is eredményesebb lehet. A Tanoda aktív szerepet kíván vállalni a község életében. Ennek érdekében két alkalommal nyitott tanodai programot tervezünk, valamint tevékeny szerepet vállalunk a faluban rendezett ünnepségeken. A már meglévő kapcsolati rendszert tovább erősítjük azokkal az oktatási intézményekkel, amelyekben a gyermekek tanulmányaikat folytatják.